Mélyinterjú Sáfár Eszterrel arról, hogy lehet felállni abból, ha be vagy oltva mozgás ellen.
Esztert már 10 évesen leültették a kispadra az iskolában, mondván, hogy "úgyse csinálhat semmit", mert gerinc problémája van. Persze, hogy gerinc problémája van, mert egész nap mozdulatlanul kell ülnie az iskola padban! Mert ugye az a jó gyerek...
Ez tökéletesen tükrözi a rendszer iszonyú káros hatásait. Igen, természetesen vannak akik eleve gerincproblémákkal születnek, rájuk pláne rossz hatással van ez a kényszer és a hozzá nem értés. Igen, azt is értem, hogy a pedagógusok nagyon nehéz helyzetben vannak, el vannak kanászodva a gyerekek (és sok szülő is!), rossz a fizetés és túl vannak terhelve, maximálisan tisztelek minden tanárt, aki még a "fronton küzd emberként".
DE
Nagyon sok kisfiú és kislány életét teszik tönkre már az iskolai tornaórán, hogy ha valami nem megy, rögtön le vannak ültetve a kispadra. Ezzel elveszik tőlük a küzdés képességét, az önbizalmukat széttapossák és sokszor meg vannak szégyenítve ki vannak csúfolva. Ők a legtöbb esetben sajnos túlsúlyos és traumatizált felnőttek lesznek, akik rosszabb esetben tovább adják a feszültséget, jobb esetben egyszerűen csak az életminőségük lesz sokkal rosszabb. Holott igenis nagyon sok mindenre képesek!
Kész csoda, ha ebből a helyzetből valaki feláll. Szerencsére vannak ilyen példák és Ők nagyon sok motivációk tudnak nekünk adni :) Eszter elmeséli röviden ő hogyan csöppent bele a FUMO-ba és az milyen hatással volt rá :)